Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

VIRÁGOK NYÍLNAK A VÍZMŰVEK TELEPHELYEIN

Talán nem is gondolnánk, hogy a Hegyvidék nagy belterületi rétjei szinte kivétel nélkül a Fővárosi Vízművek telephelyein találhatók. Az élőhelyek védelme és a biológiai sokszínűség megőrzése érdekében ezek a vízbázisvédelmi területek kulcsfontosságúak, nem mindegy tehát, hogy a közszolgáltató milyen kezelést végez rajtuk.

VÁROSI MÉHÉSZET

A városi méhészkedés és a beporzók védelmének témája ismerős lehet a XII. kerületben élők számára, de az talán kevésbé köztudott, hogy a miénk nem egy elszigetelt kezdeményezés. Európa több városában folynak előremutató és úttörő fejlesztések e téren. Erről adott tömör áttekintést egy kiállítás a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

VADVIRÁGOS LEGELŐK A HEGYVIDÉKI MÉHEKNEK

Több mint ezer fő részvételével közvélemény-kutatást végzett a Hegyvidéki Zöld Iroda, amelyből kirajzolódott, milyen környezetvédelmi témák foglalkoztatják leginkább a kerület lakóit. Mint kiderült, az itt élők az egyik legfontosabb feladatnak tartják az oktatást, szemléletformálást, ami a most zajló Méhbarát Hegyvidék programnak is az alapja.

ÚJ ROVARHOTEL NYÍLT AZ APOR VILMOS TÉREN

Sok szó esik mostanában a beporzó rovarok drasztikus fogyatkozásáról a világban és sajnos közvetlen környezetünkben is. A természetvédelmi elvek gyakorlatba történő átültetésének egyik jó példája az Apor Vilmos térre most kihelyezett tetszetős bogártanya.

SVÁB KÖSZÖNET A NAPÉRT, AZ ESŐÉRT, A SZÉLÉRT, A MÉHECSKÉKÉRT

Régmúltba visszanyúló tradíció a sváboknál a terményünnep. A hegyvidéki német nemzetiségi önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület a Jókai Klubbal közösen az idén is megszervezte ezt a látványos programot. Vidám, összetartó közösség ünnepelt szeptember utolsó vasárnapján a Diana parkban és környékén.

MI LETT A HEGYVIDÉK MÉHLEGELŐIVEL?

Májusban írtunk arról, hogy az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája méhlegelőket alakított ki több közterületen. Vajon hogyan néznek ki ma ezek a helyek? Mi lett a gondosan előkészített talajba szórt maroknyi magkeverékkel? És vajon a „célközönség”, azaz a viráglátogató rovarok felfedezték-e ezeket az új réteket?

MENTSÜK MEG EGYÜTT A RAJZÓ MÉHEKET!

Több tucat méhcsalád kezd új életet a Hegyvidéken is a tavaszi, kora nyári időszakban. Ezek az egyébként ártalmatlan rajok komoly riadalmat tudnak okozni, egy szakember számára azonban rutinfeladat a befogásuk. Erről beszélgettünk Gábor Zoltán méhésszel.

MÉHLEGELŐK A KÖZTERÜLETEKEN

A korábbi évek sikerei alapján az idén is több helyen létesített közterületi méhlegelőket a Hegyvidéki Zöld Iroda. Az egyik ilyen esemény alkalmával megismerhettük ezt a szinte láthatatlan kezdeményezést.

MAGBOMBA ÉS FAGOMBA A MÉHBARÁT FÖLD NAPJÁN

Nemcsak az állat- és növényvilág, hanem az időjárás változatosságát is igazolja a Hegyvidék Föld napi rendezvénye, amit két évvel ezelőtt havas eső, tavaly pedig ragyogó napsütés és nyári meleg kísért. A szervezők, a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai bíztak benne, hogy az idén is szerencséjük lesz az idővel, a könnyű tavaszi viselet azonban nem bizonyult jó választásnak – van, aki az autójában talált kesztyűs jégkaparóba bújva próbálta felmelegíteni a hideg szélben áthűlt ujjait. Mindettől függetlenül biztosan nem bánták meg mindazok, akik ezen a napon a felmentek a Normafához.

LEVENDULAKERT A KERÜLET KÖZPONTJÁBAN

Mi, emberek, szomorkásnak éreztük az esős, őszi időt, a Hegyvidéki Kulturális Szalon ünnepélyesen felavatott kertjében pompázó levendulacsemeték és társaik viszont cseppet sem bánták az égi áldást. Nagyobb szükségük is van vízre, mint felemelő szavakra, hogy megerősödve illatos virágokat kínáljanak jövőre a városközpont viráglátogató rovarjainak. Levendulakert-avatón jártunk.

LEGYÜNK MI IS EGY KICSIT „BOGARASAK”!

A hivatalosan nemzetközi méhek napja nevű világnap (május 20.) egyike a viszonylag új kezdeményezéseknek – persze mi, magyarok, ebben is a világ előtt jártunk. Kár, hogy az egy főre eső mézfogyasztásban csak kullogunk a szomszédjaink mögött. De talán most ezen is változtathatunk egy kicsit!

HEGYVIDÉKI BEPORZÓ BARÁTAINK

Megjelent a Hegyvidék természeti kincseit bemutató sorozat következő kiadványa, amely a leggyakoribb beporzókkal, jellemzően a rovarokkal ismerteti meg az érdeklődőket. Dr. Vásárhelyi Tamás rovarszakértő segítségével tekintettük át, milyen szempontok alapján érdemes nekikezdeni az olvasásnak.

HARMINCÉVES A SAS-HEGY VÉDŐ EGYESÜLET

A Sas-hegy legértékesebb részei szigorú természetvédelmi oltalom alatt állnak, a környező területek védett pufferzónaként szolgálnak. Abban, hogy a hivatalosan korábban nem védett zöld területek megmaradtak, oroszlánszerep hárult az egyik első ilyen civil szervezetként harminc éve megalakuló Sas-hegy Védő Egyesületre. Az évforduló alkalmat ad a visszatekintésre és az erőgyűjtésre, erről is beszélgettünk Kugler-Bedő Imolával, az egyesület elnökségi tagjával.

EMBERNEK ÉS ROVARNAK IS KEDVES MÉHLEGELŐK A KERTEKBEN

Ha a beporzó rovarok kedvében szeretnénk járni, olyan növényeket nevelhetünk a kertünkben vagy a balkonládában, amik amellett, hogy szépek és hasznosak, még számukra is értékesek. Nem is annyira nehéz összeállítani egy vetéstervet, amely egyszerre okoz örömet a kertésznek és a kert rovarvilágának is.

A MÉHEKNEK TETSZIK A VÁROSI ÉLET

Szokatlan élmény egy hegyvidéki szomszédunk kertjében, mindenfelé röpködő méhek serege között beszélgetni. Borbás Zalán méhészt kérdeztük arról, hogyan került a méhészete a városi lakóházak közé.

A MÉHEK ÉS A MEGPORZÁS JELENTŐSÉGE

A méz csodálatosan ízletes és egészséges táplálékunk. A méheknek azonban van a méz előállításánál is fontosabb tevékenységük: a megporzás. A méhek (vagy más rovarok) által elvégzett megporzás hiányában a táplálékul szolgáló növényeink 75%-a egyáltalán nem hozna termést. Gyümölcsöskertjeink közismert fái, mint az alma, a körte, a meggy, a szilva, az őszibarack, a sárgabarack, a narancs, a citrom és mások, de éppúgy a zöldségeink is, mint a borsó, a bab, a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök stb., mind megporzást igénylő növények.

A MÉHEK DICSÉRETE

A mézesüvegről visszamosolygó méhecske tulajdonképpen a „reklámarca” az összes megporzó rovarnak. Pedig fontosságuk szerint mind egyformák, és a világszerte tapasztalt aggasztó ritkulás is mindegyiküket sújtja.

A HEGYVIDÉK PAZAR VIRÁGOSKERTJE

Tavasszal ezerféle virág nyílik kerületünkben is. Mi most kifejezetten azokból állítottunk össze egy csokorra valót, amelyek a kerítéseken kívül, vadon bontják szirmaikat. Ezek itt virágoztak már akkor is, amikor még a királyok vadászterületnek használták a budai hegyeket, vagy amikor a svábok szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a déli domboldalakra. És szerencsére itt virágoznak ma is – mindnyájunk örömére!

A CSUSZKA, A LIBATOP ÉS A FARKASÖLŐ SISAKVIRÁG

„Mintha egy felbecsülhetetlen értékű, természet adta botanikus kertben járnánk” – így jellemezte Bajor Zoltán táj- és élővilágvédelmi szakértő az Ördög-orom Természetvédelmi Területet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, a Főkert Nonprofit Zrt. természetvédelmi vezetője a Hegyvidéki Zöld Iroda szervezésében vezetett sétát az érdeklődőknek a XII. kerület e gyönyörű részén.

„RÉGÓTA FOGLALKOZTAT MÉHÉSZETI SZEMPONTBÓL A VÁROS KÖRÜLI ERDŐ”

Méhészkedni mindenhol lehet, ahol vannak virágok – elvileg. A nagyvárosokban azonban mégsem jellemző, hogy valaki kaptárokkal bíbelődjön, hacsak nem egy természeti adottságaiban olyan szerencsés városrészről van szó, mint a mi Hegyvidékünk. A városi méhészkedés kihívásairól és szépségeiről beszélgettünk Kutasi Tamás méhésszel.

BeePathNet - kerekasztal beszélgetés - VIDEO

2021. április 22-én Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében online kerekasztal beszélgetést szervezett „Hogyan válhatunk méhbarát városlakókká?” címmel.

MÉZ, MÉZ, DE MILYEN MÉZ?

Az influenzaszezon kezdetén a forró teával együtt előkerül a spájzból a mézescsupor is. A méz fontosságáról, a jó mézről és a fajtamézek optimális felhasználásáról beszélgettünk Dombi Nándor méhésszel, méhegészségügyi felelőssel, népművelővel, aki a kezdetektől állandó szereplője a hegyvidéki termelői piacnak.

VÉDETT HÜLLŐPARADICSOM A SAS-HEGY

Bár a kerület számtalan pontjáról jól látszik, mégis – nagyon sokunk számára – ismeretlen terület a Sas-hegy. Elautózunk alatta, felnézünk rá, de nem másszuk meg, pedig egyedülálló természeti értékei és a városra nyíló tágas panorámája megérnek egy kirándulást. Egy napsütötte, kora őszi reggelen jártuk be a helyet Vatai Annával, az ottani látogatóközpont munkatársával.

BeePathNet szakmai konferencia Laki Nóra

2021. május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében kétnyelvű online konferenciát tartott a beporzóbarát települések témakörében.

Szabó Olivér Méhe-Tető

Másfél évvel ezelőtt kérdezték, hogyan lehetne Budapestet méhbarátabbá tenni. Erre egyből az volt a válaszom, hogy az épületeket bevonjuk növényekkel. Így jött hát az ötlet a méhbarát zöldtetővel, a "Méhetető" .

Közösen a beporzókért – több önkormányzat is csatlakozott felhívásunkhoz

A Hegyvidéki Zöld Iroda elkötelezett a kerület méh- és beporzóbaráttá válása mellett, szerencsénkre rengeteg támogatást kaptunk ehhez az elmúlt években mind a lakosság, mind a Méhbarát Hálózatunkhoz csatlakozott szakemberek részéről.

Az idei Méhek Világnapja alkalmából körbekérdeztünk más önkormányzatokat is, hogy ők milyen tevékenységekkel igyekeznek beporzóbaráttá tenni kerületüket illetve településüket. Íme egy kis körkép, egyben ötletadó arra, hogy mit lehet tenni közösen a méhekért és a beporzókért

Bemutatkozik a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat - VIDEÓ

Tudta, hogy Budapest XII. kerülete, a Hegyvidék méhbarát kerület? Ebben a videóban bemutatkozik a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat és megszólalnak a tagjai. Reméljük, hogy minél több önkormányzat követi a példánkat!

Hegyvidék, a méh- és beporzóbarát kerület - VIDEÓ

Bemutatkozik a Hegyvidék (Budapest XII. kerület), mint méhbarát kerület, illetve bemutatkozik a Hegyvidék Méhbarát Hálózata. Csak együtt tudunk igazán hatékonyan segíteni a méheknek és egyéb beporzóknak! Tudjon meg többet a Hegyvidék Méhbarát Hálózatáról, és sétáljon el a méhbarát pontokhoz! Tegyen Ön is a beporzókért!

Mi lenne velünk beporzók nélkül? - VIDEÓ

McMenemy Márk műsorvezető és vlogger bemutatja, hogy mi lenne velünk beporzók nélkül. Ehetnénk-e hamburgert, vagy gyümölcssalit? És mi lenne a reggeli kávézásból? A videó a Hegyvidéki Zöld Iroda megbízásából készült.

Miért jó, ha méhbarát az ovi? - VIDEÓ

Bálint Beátával, a Városmajori Óvodák vezetőjével, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat tagjával beszélgettünk erről. Hogyan került bele az óvoda a méhbarát programba? Miért jó a program bármilyen, környezettudatos nevelést megcélzó óvodának? Hogyan érdemes megvalósítani a méhbarát programot? Mit nyernek a gyerekek ezzel?

Hírlevelek

A BeePathNet projektben megjelent hírlevelek, szórólap és leaflet

BEEPATHNET – MÉHEK A VÁROSI DZSUNGELBEN

Klemen Strmšnik URBACT szakérő arra keresi a választ, hogy: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

A MÉHEK A BARÁTAINK

Hogy legyen elég zöldség, gyümölcs, beporzó rovarokra, is szükség van. Az ezzel kapcsolatos félreértéseket, felesleges félelmet igyekszik eloszlatni az önkormányzat méhbarát programokkal. Ilyen, a nagy sikerű Mézes Kuckó óvodai rendezvénysorozat is.

Szabo_Oliver

EMBEREK NÉLKÜL MEGÉLNEK A MÉHEK, DE MÉHEK NÉLKÜL AZ EMBER NEM…

Így kezdődött Szabó Olivér makói méhész, és a Hegyvidéki Méhbarát Hálózati tagjának előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A rendezvényen a méhek munkája mellett szó esett a beporzók fontosságáról, a méhtartás kihívásairól, és a mézek fajtáiról.

MILYEN NÖVÉNYEKKEL KEDVESKEDHETÜNK A HELYI BEPORZÓKNAK?

Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogyha nem is telepítek egyből méhkaptárt, mégis hogyan járulhatok hozzá a beporzók fennmaradásához, s így a biológiai sokféleség megőrzéséhez?! Ehhez nyújt egy kis segítséget a teljesség igénye nélkül, ám - különösen a helyi fajokra fordított - nagy odafigyeléssel összeállított kis lista.