Csemete- és Suháng program

Az „Urban Green Belts (UGB) – Városi zöldövezetek” címmel meghirdetett, európai uniós támogatású projekt keretében a Hegyvidéki Önkormányzat - a kerületi fákra, fasorokra is kiemelt figyelmet fordítva, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány szakértőinek együttműködésével - fasor-pótlási stratégiát dolgozott ki a kerületre. A stratégia megalkotását követően 2019-ben elindítottuk a Hegyvidéki Csemete- és Suhángprogramot, amelyben az előnevelt faiskolai fák helyett fiatal, iskolázatlan facsemeték telepítését kezdtük meg kísérleti jelleggel kerületünkben.

A Program célja, hogy a fákat a „faiskolai jólét” utáni stressz helyett már fiatal kortól a végleges helyen neveljük, így a gyökérzet már a helyhez alkalmazkodva fejlődjön. Várhatóan így jobban alkalmazkodnak az ültetési, élőhelyi körülményeikhez, mint az idősebb facsemeték és megfelelő körülmények esetén növekedésükben gyorsan utolérik többször iskolázott társaikat. A csemeték pótlásának valószínűsége is csökken. Előállításuk jelentős kertészeti munkával nem jár, áruk jóval alacsonyabb, mint a többször iskolázott fáknak.

A kísérleti program helyszínei: (A területekről bővebb leírás a helyszínre kattintva érhető el.)

1. Nárcisz utca Orbánhegyi út és Istenhegyi út közötti szakasza - 2019.05

2. Mindszenty József bíboros tér - 2020.04

3. Kázmér út és Kázmér lejtő közötti terület - 2020.05

4. Hóvirág út 8-16. közötti temető felőli szakasz - 2021.

5. Mártonvölgy utca 17-19. és 24 előtti szakasz - 2022.

6. Kázmér út 19-21 előtti domboldal - 2024.11

Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány véleménye:

"A faiskolai fák gyökérzete a szabályos öntözés hatására sugárirányban, egyenletesen oszlik el. Ugyan a kiültés után rögtön látványosak és mutatósak, de talajcsere igényesek, mert a tömörödött talajban a gyökérzet csak egy részének jut továbbfejlődési lehetőség. Ezzel szemben a suháng gyökérzete a kiültetéskor növekedésre kész, és már a talajszerkezethez és a körülményekhez igazodva mindig a legjobb lehetőségek irányába fejlődik majd. A kis fák öntözése is könnyebb a kis lombfelület miatt; amint a többször iskolázott fával egyező lombkoronát növeszt, addigra erősebb és ellenállóbb is lesz, valamint a növekedési ütemében sem lesz tapasztalható megállás.

Bár a suháng program minden utcamenti fa esetében jól beválhat (különösen azoknál a fajoknál, amelyek faiskolai méretben túl drágák, vagy nem is kaphatók pl. a Hupehi mézesfa - Tetradium daniellii, az amerikai sárgafa - Cladrastis kentukea, a júdásfa – Cercis siliquastrum) mi itt az őshonos fajokkal indítottuk a programot.

A programban főként a honos tölgyek és a gyertyán terjesztését kívántuk elérni. A tölgy és a gyertyán összeköti az őshonos növényzetet és az utcára fűzött kerteket, élővilágot tart el (mókus, pele, szajkó), és ha a hazai fajokban gondolkodunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy sajátos színfolttal gazdagítjuk utcáinkat. Magyarországon (Észak Amerikával szemben, ahol a tölgy a fő utcasorfa növény) - nem ültetünk utcasorfának őshonos tölgyeket, részben, vagy talán teljesen faiskolai gyakorlatias okokból. A tölgyek hirtelen mélyre gyökeresednek, felnevelésük tovább tart, mint a kőrisé vagy a juharé, gyökérzet rendszerük és azok mikorrhizás kapcsolata miatt is érzékenyebbek a mozgatásra, az elmozdult gyökér-földlabda kapcsolatra, és a köztudatban teljesen tévesen az a hit él, hogy a tölgyek ‘lassan nőnek’. Ez nem mefelelő látásmód! Ugyanis, ha a tölgy jó helyen van, kezdetben igen gyorsan nő, és akkor kezd lassabban nőni, amikor már az ágai erőteljesebbek lesznek, arányosabbak a koronarészek súlyával. A tölgyek további alkalmazásának negatívuma lehet, hogy ezek fák az “erdőben is vannak” - akkor miért ültessük díszfaként is (ami pl. Amerikával szemben egy érdekes európai szemlélet). Természetesen a lehulló makk és eltakarítása is elrettentője lehet az ültetésének ( a makkok hangosan koppannak az autókon, de sem a súlyuk, sem az esésük magassága miatt sem tehetnek kárt a járművekben).

A két leginkább a XII. Kerületbe való fafaj (Qu. pubescens, Qu. cerris) lombtartó, azaz a száraz lomb a fán marad akár egész tavaszig. Ez egy jellegzetes közép-európai színfolt. Az örökzöldek és a kopasz ágak hátterével ezek a barnás lombú fák akár délkelet-európai érdekességnek is mondhatók. Szerencsére a lombhullásuk sem napok kérdése, mint a legtöbb utcára ültetett fafajnál, és a tavaszi kihajtásig szinte észrevétlenül fogy róluk a száraz falevél, sohasem hozva nagy sepregetési, takarítási kötelezettséget. Egy dombvidéki tölgyünk a kocsánytalan tölgy - Quercus petraea - viszont lombhullató, és ha akarjuk, lombtartás nélküli tölgyből is nagyon szép utcasorfának valót lehet választani."