2. Mindszenty József bíboros tér

Második ütemben a Mindszenty József bíboros tér került beültetésre 2020 áprilisában, mely évente újabb növényekkel gazdagodik.

- mézelő suhángok (mandulafa, mézesfa, örökzöld tölgy, olajfagyal, olasz mandulafenyő) és

- mézelő cserjék (barátcserje, cserszömörce, koronafürt, ostorménfa, pukkanó dudafürt, jeneszter).

A tér északi oldalán eredetileg, egy időnként részlegesen lenyírt, füves-bokros terület, északnyugati részén két Acer platanoides ‘Royal Red’, és sűrű bozótos volt, benne egy nagy tő Pyracantha, Euonymus europaeus, Philadelphus, több Cornus sanguinea, Prunus cerasifera és Sambucus. A Nemzetközi Dendrológiai alapítvány javaslata egy mandulás-levendulás kialakítása volt, minél több mézelő növény kiegészítéssel.

A cél érdekében napnak kitett vízvesztő területet kellett kialakítani, ökológiai okok mellett részben azért is, hogy jobb rálátás legyen a színfoltra, a telepítésre. A déli fekvést megnövelve meredekebbé formáltuk, míg a hátsó rész enyhén északi irányban lejtős maradt. Az erózióvédelem érdekében egy ‘tetőgerinc’ kialakítása után a déli lejtőt teraszoztuk úgy, hogy az egyes lépcsők enyhén visszafelé lejtsenek.

Mandulából Tétényi bőtermő, Budatétény 1, Budatétény 70 fajtákat telepítettünk, ezek kölcsönösen jól porozzák egymást. Első alkalommal 32 fát ültettünk el ~4 méteres tőtávolságra, a déli (körforgalmi) szegély felé kisebb mandula nélküli öblöket hagyva csak levendulának. A meredek lejtőre első alkalommal csak 120 fiatal levendula tő került. a könyebb fenntarthatóság miatt. A járda felé eső 4 méteres sávot kezdetben kihagytunk, mert a nyírt gyep jobban zár erózió ellen, de később részben ezeket is levendulával telepítettük be. A gerinc alatti részre több virágdíszes félcserjét ültettünk – így orvosi zsályát (Salvia officinalis), izsópot (Hyssopus officinalis), mexikói azúros és cserjés zsályát (Salvia chamaedryfolia – Santolina chamaecyparissus); később kasvirág (Echinacea) magot is vetettünk. Az északi terület kicsit völgyszerű részén görgeteg kövekből kis karéj gátakat építettünk várható erózió ellen.

Az északnyugati, a két juhartól árnyasabb területre 6 mézesfát Tetradium danielii-t (Euodia hupehensis), alájuk és az északi sarok felé honos erdei cserjéket – Cotinus coggygria, Viburnum lantana, Hippocrepis emerus – ültettünk. Ezen kívül a magánterület felé több örökzöld és mézelő díszcserjét is beültettünk, így 3 barátcserjét – Vitex agnus-castus, 5 mandulafenyőt – Pinus pinea, és olajfagyalt – Phillyrea latifolia f. angustifolia.

A terület délkeleties ívébe ültettünk egy magyaltölgyet – Quercus ilex. Kijelöltuk a mézelő területet bemutató tabló helyét, és itt a meglévő meredek letörést kiszélesítve előkészítettük a tábla helyét, és ide ültettünk egy karmazsin tölgyet – Quercus coccifera, a szeglet fölé néhány őshonos cserjét – cserszömörcét, pukkanó dudafürtöt – Colutea arborescens. Az örökzöldek telepítésének az ismeretterjesztésen és esztétikai bemutatás volt a szerepe.

Mint várható volt, a feltöltéshez behozott földdel jött gyom magvak, főleg az öntözés hatására, hamar lábra kaptak – disznóparéj (Amaranthus), libatop (Chenopodium), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), mezei acat (Cirsium arvense), maszlag (Datura /stramonium), kakaslábfű (Echinochloa crus-gallii), szamárbogáncs (Onopordium acanthium) és a porcsin keserűfű (Portulaca oleracea) volt a 8 fő faj, amely terjedése az első két évben a legtöbb munkát igényelte – s amelyek, 2 hét után, újra méteres formában jelentek meg. Az agroszövet a mélyrehatoló főgyökérzetet kizárta ugyan, de a mellékgyökerek jól megkapaszkodtak benne. 2023-ban lassan csökkent a pionír gyomok szerepe.

Szükséges volt kitalálni az egyszerűbb fenntartás módszerét, és ebben szerepet kaphat a gyomot teljesen kizáró agrotext/filc kísérleti alkalmazása sekély dolomit murva takarással. A filc hátránya xerofitáknál, hogy a fiatal növények gyökérzete hűvös koratavaszi időben befülledhet, de a nagyobb növények már jól takarják és hűtik a talajt, így most már alkalmazható lenne az agrotextil. A kísérleti szakasz elkészítését 2024-re tervezzük.

A mandulák 2023 júniusában elérték a 2,5-3 métert, több korona alakító metszésen mentek át, és lassan a törzsek is formálódnak – a cél 1,8 m körüli törzsmagasság; már 2 éve teremnek, kissé árnyékolják a talajt, és vízelszívásuk az alatta lévő xerofitáknál kedvezően érezteti hatását. A levendulás rövidesen eléri azt a méretet, hogy elnyílás után visszavágható legyen.

A lejtőgerinc és a palánk kerítés közti területre 0,5 kg phacelia magot szórtunk ki talajmegkötésre, valamint a levendula mentes terület átmeneti díszítésére – az akkor még fejletlen levendulák helyett – méhlegelőnek. Jól bevált, bár a következő évi ön-magvetés a majdnem mézontófű táblává alakította a levendulás lejtőt is. Az elvirágzott, kiszáradt tövek részeit ugyanis hordja a szél és így a déli levendulásban is megjelent a phacelia, és méretével elnyomta a levendulát így végül a virágzó mézontófű is gyom szerepet töltöott be. Azért valamennyit meghagytunk, de őszi és tavaszi gyomlálással terjedését sikerült visszafogni.

  

  

A terület terveink szerint 2024. végén kiegészítésre kerül további 10 db levendulásval és 1 db orvosi zsályával.

A gazdag fajtaösszetétel miatt a várható virágzási idő kitolódik, és hosszabb ideig szolgálja a viráglátogató rovarokat. A telepítés része továbbá a Méhbarát Kerület kezdeményezésnek is.

A mézelő ligetekben elültetett fák gondozásába a környékbeliek is bekapcsolódhatnak. Aki kedvet és kellő elhivatottságot érez ehhez a közösségi programhoz, és szívesen törődne egy-egy növénnyel, a zoldpont@hegyvidek.hu email-címen jelentkezhet örökbe fogadó „szülőnek”. Mindössze a csemetét kell kiválasztani – és egyeztetni a Hegyvidéki Zöld Irodával –, majd gyomlálni és nyáron a növények számára különösen fontos, rendszeres öntözést vállalni.

Képek forrása: Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány archívuma, Zöld iroda