A Horizon Europe CLIMAAX projektről röviden

Mi az a CLIMAAX projekt?

A CLIMAte risk and vulnerability Assessment framework and toolboX (CLIMAAX) egy négyéves Horizon Europe projekt, amely pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához településeken és régiókban.

A CLIMAAX célja, hogy hozzájáruljon az éghajlati kockázatelemzés gyakorlatának harmonizálásához és konszolidálásához Európa-szerte.

A Hegyvidéki Önkormányzat pilot területként csatlakozott a projekthez (68 másik településsel és régióval).

Feladatunk a CLIMAAX eszköztár megtanulása és adaptálása a helyi szintű adataink segítségével nagyobb felbontásban, saját igényeink szerint.

Pilot projektünk címe: MARCAdapt (Managing Risks towards a Climate Adaptive Hegyvidék)

Projekt előrehaladás

• Elsőfokú hőhullámok száma

• Másodfokú hőhullámok száma

• Trópusi éjszakák száma

Hegyvidék hőhullám veszély térképe RCP 8.5 forgatókönyv szerint városi tömb szinten. Az 1-10 skálán a magas értékek magas veszélyt jelentenek.

Kitettség

A városi környezetet leíró tényező, ami a hőhullámok mértékét befolyásolhatja jó vagy rossz irányba

• Felszínborítás: a burkolt felületek fokozzák a hőséget, míg a zöldfelületek enyhítik.
• Tájolás: a déli tájolású területek jobban, az északi tájolásúak kevésbé benapozottak
• Forgalom mértéke: nagyobb autóforgalom erősíti a hőhullámok okozta forróságot

Hegyvidék hőhullám kitettség térképe városi tömb szinten. Az 1-10 skálán a magas értékek magas kitettséget jelentenek.

Sérülékenység

A lakosságot és életkörülményeiket leíró tényező, amely befolyásolja, hogy mennyire nehéz elviselniük a hőhullámokat

• 65 év felettiek aránya a lakosságban
• Háztartások aránya, amelyekben csak 65 év feletti személyek laknak
• Mozgáskorlátozottak aránya a lakosságban
• Épület kora (régebbi épületek kevésbé jól szigeteltek)
• Légkondicionálóval ellátott lakások aránya
• Legközelebbi tömegközlekedési megállóhoz való eljutási idő (az idősek hőhullámok idején is napi szinten használják a tömegközlekedést)

Hegyvidék hőhullám sérülékenység térképe városi tömb szinten. Az 1-10 skálán a magas értékek magas sérülékenységet jelentenek.

Mindhárom kockázati összetevő indikátorait először városi tömb szintre aggregáltuk, majd súlyoztuk és összedolgoztuk őket. Az eredmények a feldolgozás és értelmezés könnyítése végett egy 0-10 skálára kerültek. Végül a veszély, a kitettség és a sérülékenység szorzataként jött létre Hegyvidék hőhullám kockázati térképe.

Hegyvidék hőhullám kockázati térképe városi tömb szinten. Az 1-10 skálán a magas értékek magas kockázatot jelentenek.

A térképen jól kirajzolódik a kerület nyugati, sűrűn beépített része a Déli pályaudvar és a Városmajor kötnyékén. A Budai-hegységhez közelebbi, nagyobb zöldfelületekkel rendelkező kerületrészek alacsony hőhullám kockázatúak, első sorban azért, mert a zöldfelületek enyhítik a hőség káros hatását.

Következő lépésben finomítjuk az egyes kockázati összetevőket további indikátorokkal, pl. kifejezetten kockázatos intézmények helyszíneivel (óvoda, bölcsőde, idősotthon, stb.), alapvető szolgáltatások elérhetőségével, ahova hőhullámok idején is járnak a sérülékeny csoportok (orvosi rendelő, gyógyszertár, élelmiszerbolt, stb.), tömegközlekedési megállók felszereltségével (ülőhely, árnyékoló), és az épületek és fák árnyék vetületeivel. Továbbá, létrehozunk egy kockázati mátrixot, amelyben a sürgősség, a súlyosság és a kapacitás függvényében meghatározhatók az elsőbbséggel kezelendő területek.

HEVES CSAPADÉK

A heves csapadék kockázatelemzés tekintetében elvégeztük az alapvető veszély elemzést nagyobb regionális szinten a CLIMAAX kézikönyv módszertana szerint. Jelenleg ezeknek az értékeknek az alkalmazhatóságát vizsgáljuk Hegyvidék területére.

Sérülékenység

Az elmúlt 3 évben mért csapadékmennyiségek alapján különböző csapadékesemények kiválasztása, majd ezeken a napokon káresemények azonosítása:

• Közlekedési fennakadások (késések, torlódások, infrastruktúra sérülések)
• Vegetáció károsodás (ágtörések, fakidőlések)
• Csatorna kiömlések és felszíni elöntések helyszínei
• Emberi sérülések, balesetek

Kitettség

• Csapadékvíz lefolyás
• Felszínborítás

Csapadék lefolyási pályák modellezése felszíni domborzat alapján

Forrás: LIFE Városi Eső projekt

ASZÁLY

A heves csapadékhoz hasonlóan elkészültek az alapvető regionális veszély elemzések az aszály kockázat tekintetében. Az eredmények alkalmazhatóságának vizsgálata folyamatban van Hegyvidék területére vonatkozóan.

Sérülékenység

• Növényzet komplexitása: felszínborítás alapján gyep, cserje, fa kombináció megléte és sűrűsége. A komplexebb, diverzebb, több szintű társulásokból álló növényzet ellenállóbb.
• Látogatottság: a nagy látogatottság jobban leterheli az ökoszisztémát, ezért kevésbé lesz ellenálló. Telekommunikációs adatok alapján, kifejezetten nyári napok vizsgálata.
• Környező városszövet: a zöldterületeket környező adott sávban beépítettség vizsgálata felszínborítási adatok alapján. A sűrűn körbeépített zöldterületek sérülékenyebbek a hőszigethatás miatt.
• Fenntartási tényezők (közterületek esetében): öntözés, kevesebb kaszálás, zöldterület helyben tartása segíti az aszályos időszakok átvészelését

Kitettség

• Csapadékvíz lefolyás: kisebb lefolyású területeken az elszikkadó csapadékvíz hosszabb ideig nedvesen tartja a talajt
• Tájolás: a déli tájolású területek jobban, az északi tájolásúak kevésbé benapozottak
• Aszály térkép: műholdfelvételek alapján azonosíthatóak az aszállyal sújtott területek az elmúlt évekből
• Zöldterület kiterjedése és jellemző növény fajok: összefüggő, nagyobb kiterjedésű és szárazságtűrő fajoknak helyet adó zöldterületek kevésbé kitettek aszályos időszakoknak

Felszínborítási kategóriák és lombkorona kiterjedések 5cm pontosságú ortofotó alapján

Forrás: Envirosense Kft.

Következő lépésben adatbeszerzés és bilaterális stakeholder együttműködések segítségével begyűjtjük az egyes indikátorokhoz szükséges adatokat, háztömb szintű felbontásra alakítjuk őket és elvégezzük a kockázatelemzéseket.

Szakértői és közösségi bevonás

2025 tavaszán 17 szakértői interjút készítettünk, 11 hazai szakmai szervezet képviselőivel, amelyek megalapozták a fent bemutatott elemzések, valamint a szakértői és közösségi találkozók pontos tematikáját.

 

Az első szakértői találkozót követően tavasszal az első közösségi találkozóra is sor került, amelyre a Hegyvidéken érintett oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális és vallási intézmények képviselőit hívtuk meg, hogy osszák meg tapasztalataikat a kerületet érintő, klímaváltozással kapcsolatos kihívásokkal kapcsolatban - különös tekintettel azokra a helyi hatásokra, amelyek a kerületben élő sérülékeny csoportokat (gyerekeket és időseket) érintik leginkább.

 

Emellett kisebb csoportokkal is szerveztünk találkozókat a zöldinfrastruktúra (BKM Főkert, Pilisi Parkerdő, Normafa Park), a közlekedés (BKK), a lefolyásmodellezés (BME), valamint a közösségi bevonás területeire fókuszálva, ahol az önkormányzat releváns szakirodáival is konzultáltunk.

 

A szakértői találkozókon számos hasznos adatbázist és vizsgálatot ismerhettünk meg, amelyek beépülhetnek a módszertan hegyvidéki alkalmazásába - például forgalmi és baleseti statisztikák (BKK), lefolyásmodell és csatornahálózat sérülékenységi vizsgálat (BME), lakossági kárbejelentések (FCSM), öntözési adatok és zöldinfrastruktúra káresemények (BKM Főkert), riasztások száma (tűzoltók).

A közösségi találkozón is a megismerhettünk olyan tényezőket, amelyek a sérülékeny csoportoknak kritikus szempontok extrém időjárási események bekövetkeztekor, és ezért szintén beépítendőek a módszertanba - például tömegközlekedési megállók közelsége, a megállók akadálymentessége, árnyékolóval való felszereltsége, orvosi rendelő, gyógyszertár, élelmiszerbolt közelsége, ülőhelyek és árnyék az utcákban, vízvételi lehetőség és mosdók a parkokban, stb.

Lakossági bevonás az éghajlati kockázatelemzésbe

A szakértői egyeztetések mellett igyekszünk arra is figyelmet fordítani, hogy minél inkább megismerjük a helyiek tapasztalatait és véleményét a projekt által érintett témákban. Augusztus és szeptember folyamán egy-egy lakossági találkozót is szervezünk majd a Schwartzer Ferenc utcában.

 

Ezeken az alkalmakon arra fókuszálunk majd, hogy minél jobban megértsük, hogyan érintik a hőhullámok a helyieket, hol találkoznak hősziget jelenségekkel, illetve hogy ők milyen lehetőséget látnak az alkalmazkodásra. A találkozókon ugyan így, a heves esőzésekkel és szárazsággal kapcsolatos tapasztalataikat is szeretnénk megismerni, hiszen ez a választott terület kiemelten érintett ettől a problémától is.

 

A Hegyvidéki Önkormányzat már most is dolgozik azon, hogy gyakorlati fejlesztések is megvalósuljanak, amelyek segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a kerület élhetőbbé tételét. Ez áll a jelenlegi helyszínválasztás mögött is: az Árnyas Hegyvidék Program keretein belül egy moduláris utcabútort telepítünk a Schwartzer Ferenc utcában, amelynek célja, hogy kisléptékű, lokális megoldást kínáljon a városi hősziget-hatásra. Ez a kísérleti helyszín ad majd otthont a tervezett két lakossági találkozónak.

Tapasztalatok a barcelonai partnertalálkozóról

2025 júniusában részt vettünk a CLIMAAX nemzetközi projekttalálkozón Barcelonában, ahol a 69 pilot régió és város bemutatta az eddig elért eredményeit és megosztotta tapasztalatait poszterek segítségével.

Kiemelten jó visszajelzést kaptunk a helyi adatok feldolgozásáról, a közös keretrendszert városi tömb szintre leskálázó saját kódjainkról, valamint a stakeholder bevonás módszertanáról. A hőhullámokra fókuszáló elemzésünk előrehaladottsága szintén pozitív példaként szolgált. Ugyanakkor láttuk, hogy más partnerek előrébb járnak a regionális szintű elemzések teljes körű kidolgozásában, a kapcsolódó projektek integrációjában, valamint már aktívan egyeztetnek döntéshozókkal és lakossági kommunikációban is vannak különösen érdekes jópéldák, például Kassa (Szlovákia) és Izmir (Törökország) esetében. A találkozó jó lehetőséget adott a tanulásra és az együttműködés további erősítésére.

A poszter részletes tartalma angol nyelven itt olvasható, a bemutatott poszter innen letölthető.

A Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája és szakértői által kiállított poszter

Csoportkép a 2025. június 10-11. között tartott CLIMAAX projekttalálkozóról