3. Kázmér lejtő

A terület a Széchenyi-hegy keleti lejtőjén, a Mindszenty tértől 400 m-re délkeletre fekszik; déli sarkában 300 m hosszú természetvédelmi területtel, amely a volt Ördögorom csárda területét is érintve, az Edvi Illés útnál ér véget.

A Kázmér út – Kázmér lejtő útelágazásában félszigetszerűen elnyúló keskeny nyelvet formáló területet felső triász-kori dolomit, márga és lösz lejtőlábi törmeléke formálja, - 55 m hosszú, a déli részén 32 m széles, míg az északias végén keskeny csúcsba keskenyedik; összterülete 420 négyzetméter, amelyből 260 négyzetméter füves, évente többször kaszált terület (volt).

A terület keleti irányú letörése/rézsűje észak felől déli irányban magasodó, köves, lejtőlábi dolomit máladék, lösz és agyag, 0,5 < 3 m magas, 2 - 3 m széles, < 60 fokos lejtőt formál. Növényzete: a legeltetett (nyírt) dolomit-kopárokra jellemző – mára egyre ritkábban látható másodlagos szikla-vegetáció* fajszegény változata, ahol -főleg a meredek köves rézsűn - a teljesség igénye nélkül, mintegy 26 feltűnőbb fajt jegyeztünk fel. Ez a növényzet, tavaszi és nyári színpompájában is látványosan szép, s egyben valódi méhlegelő is – és növényzete (kultúrtörténeti-) természeti maradványnak, “relikviának” is tekinthető, és és természetességével jól illeszkedik a csatlakozó természetvédelmi területhez, így, megőrzést érdemel és ezt a telepítések kivitelezésénél figyelembe vettük, és terv szerint a továbbiakban is figyelembe vesszük.

A Kázmér út - Kázmér lejtő közötti mandulás-levendulást a Mindszenty-téri mandulás-levendulás szigetszerű folytatásának gondoltuk. Telepítéseinkkel a félszáz évvel ezelőtt sok hektáron díszlő hasonló ültetvényeket szándékoztunk megjeleníteni. A talaj kőkeményre tömörödött, így szükségessé vált a vízvesztő terület átalakítása. A 9 db mandulafa és a 7 db levendula bokor telepítésére 2020. V. 22-én került sor:

2021-ben kiegészült a terület 5 db mandulafával és 5 db levendulával, 1 db olajfagyallal és más erdőfolt növényekkel (5 db molyhostölgy, 5 db som, 5 db cserszömörce).

2022-es nyári száraz időjárás megpróbálatásait is jól bírják a növények, néhány alkalommal locsolással segítettük őket:

2023. májusában üde foltja a környéknek a terület:

Minden látogatáskor - így 2024-ben is - korona alakító metszést végeztünk és igyekeztünk a törzset az 1,8 m körüli célmagasságig feltisztítani, hogy minél több fény érje a levendulát, illetve, hogy minél virágosabb legyen alattuk a környező gyep. 2024-re a fák elérték az 1,6-2,4 m magasságot és hibátlannak mondhatók.

A mandulás-levendulás a 2 hónapi rendkívüli hőséget és szárazságot követő esők után 2024. IX. 29-én; az előtérben egy kiegészítő örökzöld növény, egy olajfagyal – Phillyrea latifolia f. angustifolia (olasz):

Terveink szerint a továbbiakban a mandulafák alatt kiterjesztjük a levendula foltokat, így a levendulás területe megduplázódhat, valamint ostormánfát, kecskerágót, pukkanó dudafürtöt, virágos kőrist, kocsánytalan és csertölgyet is illesztünk a cseperedő erdőfolt suhángjai közé, így 7 db fával és 32 db cserjével gazdagodik a terület.

Képek forrása: Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány archívuma