NYÁRI BOTANIKAI SÉTÁK
Nagy érdeklődés övezte a Hegyvidéki Zöld Iroda által szervezett nyári botanikai sétákat. Ezek a Természeti kincsek a Hegyvidéken sorozat első köteteként megjelenő A nyár virágai a Hegyvidéken című füzet növényeinek bemutatását tűzték ki célul.
A sétát eredetileg két csoportban tervezte a Hegyvidéki Zöld Iroda, ám olyan gyorsan betelt az előirányzott 40-50 férőhely, hogy végül egy harmadik turnus számára is lehetőséget biztosított a regisztrációra. Így dr. Csontos Péter, a túra vezetője egymás után háromszor teljesítette a kitűzött útvonalat. Az első csoport a Normafától ereszkedett a Harangvölgyön át a zugligeti buszvégállomásig, a második kör onnan indult hegymenetben felfelé, hogy az utolsó turnus ismét kényelmesebben, lefelé teljesítse a távot.
Az idei nyárra jellemző módon a délelőtti, kellemesen hűvös, eszményi kirándulóidőt heves zápor váltotta, majd délutánra megérkezett a fülledt meleg. Így mindhárom csoportnak más-más arcát mutatta a tisztásokkal, rétekkel pettyezett erdős dombvidéki táj.
A séta botanikai része azonban egyformán érdekfeszítő volt az első perctől az utolsóig. Lehetetlen felsorolni minden egyes növényt, ami a rövid előadásokban vagy a résztvevők kérdései kapcsán szóba került, hiszen óránként mintegy húsz fajt ismerhettek meg az érdeklődők – messze többet, mint amennyit a fényképekkel illusztrált kiadvány terjedelmi korlátai befogadhattak.
A rétek gyakori vadvirága a csomós harangvirág, míg ugyanennek a nemzetségnek egy másik faja a kánya harangvirág, amely az erdők árnyfoltos aljnövényzetében él. A fajok, bár közeli rokonok, sokban különböznek. A csomós harangvirág, ahogyan a neve is utal rá, emeletenként kis csoportokban bontja felfelé álló, lila virágkelyheit. Az erdei faj jellegében nagyon hasonló virágai ezzel szemben magányosan csüngnek a kecsesen magasló virágszárról.
Csontos Péter a séta során látott hársak elkülönítésében is segített. A kislevelű és a nagylevelű hárs ugyanis nem egyértelműen a levelek mérete alapján különböztethető meg, hanem a levélfonákok szőrcsomói szerint. Ha az erek elágazásaiban az apró szőrök barnásvörösek, akkor kislevelű hárssal van dolgunk, ha ugyanezek a szőrcsomók fehérek, akkor nagylevelűvel. Ha épp nincs kéznél nagyító, fény felé emelve a két levelet jól láthatjuk, hogy a nagylevelű hárs erei között párhuzamos másodlagos erecskék biztosítanak összeköttetést. Ez a létrára emlékeztető mintázat a kislevelű hárs leveleiről hiányzik. A hasonló apró, kevéssé ismert praktikák nemcsak a mindenre nyitott gyerekek, de a környék növényzetét jól ismerő, tapasztalt természetjárók és természetfotósok tetszését is elnyerték.
A túra egyik legszebb növénye a tömegesen nyíló ágas homokliliom volt. Ez a karcsú szárakon fehér virágokat bontó faj szinte légies, fehér fátyolként borítja a réteket. Szerencsére nagyon gyakori virága a hegyvidéki réteknek, és a mostani séták idején a legszebb arcát mutatta.
A nyári szellőben lágyan ringó fehér virágtömegnek tetszetős keretet adott a kék virágú katáng, amely azonban erős szárain dacol az időjárással, és rezzenéstelenül tűri a viráglátogató rovarok tömeges érkezését is. Sokan cikóriaként ismerik ezt a növényt, így szinte szükségtelen is megemlíteni, hogy kávépótlékként szerezte legtöbb hódolóját.
Az erdőszéleken előforduló tavaszi lednek virágai a júliusi séta idejére rég elhervadtak, viszont a hüvelytermések már beértek, és jól szemléltették a pillangós virágú faj különleges magterjesztési technikáját. A hosszú, vékony hüvelyek ugyanis, amikor a magok megérnek, a bennük ébredő feszültség hatására felpöndörödnek, és ezzel a gyors „mozdulattal” messzire röpítik az apró magokat. A csíranövények így nem az anyatő konkurenseként kezdik életüket, hanem méterekkel odébb hódítanak új területet a fajnak.
A sétán feltűnt egy nem várt orchidea is: a madárfészek kosbor. Ez a növény népszerű rokonai között nem számít szépségkirálynőnek. Az egész egyetlen barnás virágzati tengelyből és a rajta ülő apró, barna virágokból áll, így még azt is kihívás kitalálni, hogy miféle szerzet. Levelei nincsenek, de nincs is rá szüksége, hiszen nem a napfényt használja a testét felépítő tápanyagok elkészítéséhez, hanem a talajban felhalmozódó szerves anyagokból válogat.
Természetesen a Hegyvidék nyári virágpompájának teljes gazdagságát nem lehet bármikor és bárhol rekonstruálni, de – még ha csak részlegesen is – szeptember 10-én azok is betekintést nyerhetnek a színes vadvirágok világába, akik lemaradtak a nyári sétákról. Csontos Péter a Hegyvidéki Kulturális Szalonban mutatja be A nyár virágai a Hegyvidéken című kiadványt, továbbá a Méhbarát Kerület Program keretében vetített képes ismeretterjesztő előadást tart a Hegyvidék botanikai értékeiről és a sétákon látott legérdekesebb növényekről.
(Barta)
Eredeti cikk:
https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2020-augusztus/nyari-botanikai-setak