BEPORZÓ ROVAROK MONITORINGJA A KERÜLETI MÉHLEGELŐKÖN 2024-BEN

Mik azok a méhlegelők?

A Hegyvidéki Önkormányzat méhbarát kerület programjának keretében a Zöld Iroda a kerület több pontján létesített méhlegelőt: közterületi zöldfelületeken (40 m²-től 200 m²-ig terjedő, változó nagyságú területek) őshonos, évelő, a tájra jellemző, beporzó-barát növények magjait vetettük el.

A vetett méhlegelők mellett kevesebbszer kaszált, beporzó-barát felületeket is kialakítottunk.

 

 

Hol találhatók méhlegelők a kerületben?

Ezen a térképen feltüntettük az összes helyszínt.

Kik végzik a beporzó rovarokkal kapcsolatos kutatást?

HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport.

Mire irányul a vizsgálat?

A 2022 óta folyó vizsgálat célja, hogy megtudjuk, milyen hatékonyak a beporzó rovarok védelme szempontjából a magvetéssel kialakított méhlegelők.

A kutatók a méhlegelők és a hagyományosan kezelt parkok és gyepsávok (kontroll területek) közötti különbségeket vizsgálják, a beporzó rovarok és virágos növények gyakoriságának és sokféleségének szempontjából.

A kutatásba 11 magszórással kialakított méhlegelőt, valamint a kevesebbszer kaszált ún. városi kaszálót (Istenhegyi út menti rézsűt), és a hozzájuk tartozó kontroll területeket vontuk be.

Mikor történtek a mintavételek?

A korábbi évekhez hasonlóan, 2024-ben is havonta egyszer, összesen 5 alkalommal (áprilistól augusztusig) történtek a mintavételek.

A virágos növényeket, a beporzó rovarokat területenként és alkalmanként 5 pontban, 2 m²-es, kör alakú mintavételi területegységekben vizsgálták.

A megfigyeléses mintavétel – melynek során rögzítették a mennyiségeket és a morfofajok számát – mellett egy alacsony intenzitású, 5 percig tartó, hálóval végzett egyeléses gyűjtést is végeztek a kutatók, ennek a segítségével pedig fajszintű adatokat is gyűjthettek.

Fotók: Kállai Márton, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

 Milyen eredményeket kaptak a kutatók?

84 méh-, 14 zengőlégy- és 18 nappali lepkefajt fogtak meg a méhlegelőkön. A fajok többsége generalista, azaz természetközeli élőhelyeken gyakori és tág tűrőképességű. Ám akadtak olyan fajok is közöttük, amik Közép-Európában már viszonylag ritkábbak, vagy védettek, például: délvidéki poszméh (Bombus argillaceus), erdei poszméh (Bombus sylvarum), nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphai), kardoslepke (Iphiclides podalirius), sárgalábfejű nárciszlégy (Merodon avidus), ezüstcsíkos fenyérzengőlégy (Paragus majoranae).

nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphai), kardoslepke (Iphiclides podalirius)

Szerző:Pintér Balázs, Szerző:VargaRita

Forrás:https://www.izeltlabuak.hu/talalat/486345, Forrás:https://www.izeltlabuak.hu/talalat/497627

Licenc:CC BY-NC-SA 4.0, Licenc:CC BY 4.0 

sárgalábfejű nárciszlégy (Merodon avidus), fenyérzengőlégy (Paragus majoranae)

Szerző:Kiss Tamás, Szerző:Dr. Tóth Sándor

Forrás:https://www.izeltlabuak.hu/talalat/414132, Forrás:https://www.izeltlabuak.hu/talalat/52409

Licenc:CC BY 4.0, Licenc:CC BY 4.0

 

 

A vegetáció magassága, a virágos növények és a beporzó rovarok mennyisége és fajszáma szinte minden esetben szignifikánsan nagyobb volt a méhlegelőkön, mint a hagyományosan kezelt (kontroll) területeken.

Hosszútávon az őshonos, évelő magkeverék alkalmazásának köszönhetően kevesebb bolygatás éri a területeket, ezért már tavasz eleji virágzások várhatók a méhlegelőkön, így vélhetően ebben az időszakban is kimutatható lesz a különbség a vetett területek javára.

 

A méhlegelők nyár elején vonzzák a legtöbb beporzó rovart. Ez az időszak egyben a beporzó közösségek szezonon belüli csúcsidőszaka is, amikor a kiskertek, parkok gyakori kaszálása már elkezdi csökkenteni a virágforrások elérhetőségét, táji léptékben. Városon belül ezért rendkívüli értékkel bírhatnak a vetett méhlegelők.

A kezelés időzítésével és a mozaikos kaszálási móddal a virágzás szezonon belül széthúzható és egyenletesebbé tehető. A mozaikos kaszálási mód azt jelenti, hogy az adott területet több részre osztjuk, azokat időben eltolva kaszáljuk, ezáltal a terület jobban alkalmazkodhat az időjárási viszontagságokhoz, valamint a források egy része megmarad a beporzó rovaroknak.

 

Hogyan tovább az eredmények ismeretében?

A kutatók és a Zöld Iroda munkatársai között folyamatos az együttműködés, a párbeszéd.

A kutatási eredmények alapján számos fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, amik mentén haladunk tovább az egyre hatékonyabb beporzó-barát tevékenységek megvalósításával.

 

További információk a KUTATÓCSOPORTRÓL és a  MÉHBARÁT KERÜLET PROGRAMRÓL.