Beporzó monitoring a kerületi méhlegelőkön - 2025
Mik azok a méhlegelők?
A Hegyvidéki Önkormányzat méhbarát kerület programjának keretében a Zöld Iroda a kerület több pontján létesített méhlegelőt: közterületi zöldfelületeken (40 m2-től 200 m2-ig terjedő, változó nagyságú területek) őshonos, évelő, a tájra jellemző, beporzó-barát növények magjait vetettük el.
A vetett méhlegelők mellett kevesebbszer kaszált, beporzó-barát felületeket is kialakítottunk. Pár perces videónkban ezekről a területekről mesélnek a kutatók.
Hol találhatók méhlegelők a kerületben?
Ezen a térképen feltüntettük az összes helyszínt.
Kik végzik a beporzó rovarokkal kapcsolatos kutatást?
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport.
Mire irányul a vizsgálat?
A 2022 óta folyó vizsgálat célja, hogy megtudjuk, milyen hatékonyak a beporzó rovarok védelme szempontjából a magvetéssel kialakított méhlegelők.
A kutatók évről-évre a méhlegelők és a hagyományosan kezelt parkok és gyepsávok (kontroll területek) közötti különbségeket vizsgálják, a beporzó rovarok és virágos növények gyakoriságának és sokféleségének szempontjából.
A kutatásba 11 magszórással kialakított méhlegelőt, valamint a kevesebbszer kaszált ún. városi kaszálót (Istenhegyi út menti rézsűt), és a hozzájuk tartozó kontroll területeket vontuk be.
Mikor történtek a mintavételek?
A korábbi évekhez hasonlóan, 2025-ben is havonta egyszer, összesen 5 alkalommal (áprilistól augusztusig) történtek a mintavételek.
A virágos növényeket, a beporzó rovarokat területenként és alkalmanként 5 pontban, 2 m2-es, kör alakú mintavételi területegységekben vizsgálták.
A megfigyeléses mintavétel – melynek során rögzítették a mennyiségeket és a morfofajok számát – mellett egy alacsony intenzitású, 5 percig tartó, hálóval végzett egyeléses gyűjtést is végeztek a kutatók, ennek a segítségével pedig fajszintű adatokat is gyűjthettek.
Fotók: Kállai Márton, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Milyen eredményeket kaptak a kutatók?
2025-ben 101 méh-, 14 zengőlégy- és 18 nappali lepkefajt figyeltek meg a méhlegelőkön. A fajok többsége generalista, azaz természetközeli élőhelyeken gyakori és tág tűrőképességű. Az évről-évre összegyűjtött, fajszintű adatok azt mutatják, hogy míg a nappali lepkék és a zengőlegyek fajszáma stagnál, addig a méhek fajszáma növekvő tendenciát mutat. Ezeken a területeken tehát elsősorban a méhfajok találják meg a számításukat.
A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is akadtak olyan fajok, amik Közép-Európában viszonylag ritkábban fordulnak elő: Andrena pandellei, Andrena seminuda, Chelostoma distinctum, Coelioxys echinatus, Halictus fulvipes, Lasioglossum pygmaeum, Megachile flabellipes, Osmia bidentata, Eupeodes nielseni, Merodon armipes.
A 2025-ös évben megfigyelt fajok közül néhány példa:
Andrena hattorfiana
Szerző: Schmidt Péter
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/382585, licenc: CC BY 4.0
Eucera longicornis
Szerző: Nagy Zoltán,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/22820, licenc: CC BY 4.0
Halictus quadricinctus - nagy karcsúméh
Szerző: Kiss Tamás,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/158283, licenc: CC BY 4.0
Lycaena phlaeas - közönséges tűzlepke
Szerző: Szatmári Ferenc,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/568012, licenc: CC BY 4.0
Plebejus argus - ezüstös boglárka
Szerző: Szatmári Ferenc,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/566586, licenc: CC BY 4.0
Merodon equestris - változékony nárciszlégy
Szerző: Szlovik Márton,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/168663, licenc: CC BY 4.0
Scaeva pyrastri - gyakori nagyhomlokúlégy
Szerző: Montvai Barnabás,
forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/455301, licenc: CC BY 4.0
A vegetáció magassága, a virágos növények és a beporzó rovarok mennyisége és fajszáma szinte minden esetben szignifikánsan nagyobb volt a méhlegelőkön, mint a hagyományosan kezelt (kontroll) területeken.
A tavasz elején (áprilisban) még nem mutatkozik meg ez a különbség, az első kaszálás előtt még a hagyományosan kezelt (kontroll) területek is megfelelő élőhelyként, táplálékforrásként szolgálnak a kora-tavaszi beporzó fajoknak.
A méhlegelők nyár elején (májusban, júniusban) vonzzák a legtöbb beporzó rovart. Ez az időszak egyben a beporzó közösségek szezonon belüli csúcsidőszaka is, amikor a kiskertek, parkok gyakori kaszálása már elkezdi csökkenteni a virágforrások elérhetőségét. Városon belül ezért rendkívüli értékkel bírhatnak a vetett területek.
A mozaikos kaszálásra való áttérés mind az Istenhegyi rézsűn, mind a vetett területeken egyelőre pozitív képet mutat. A kezelés időzítésével és a mozaikos kaszálási móddal a virágzás szezonon belül széthúzható és egyenletesebbé tehető. A mozaikos kaszálási mód azt jelenti, hogy az adott területet több részre osztjuk, azokat időben eltolva kaszáljuk, ezáltal a terület jobban alkalmazkodhat az időjárási viszontagságokhoz, valamint a források egy része megmarad a beporzó rovaroknak.
Hogyan tovább az eredmények ismeretében?
A kutatók és a Zöld Iroda munkatársai között folyamatos az együttműködés, a párbeszéd.
A kutatási eredmények alapján számos fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, amik mentén haladunk tovább az egyre hatékonyabb beporzó-barát tevékenységek megvalósításával.
További információk a kutatócsoportról és a méhbarát kerület programról.
Kitekintés, avagy beporzóbarát beavatkozások a városban
A városi beporzóbarát beavatkozások egyre népszerűbbek, de hatásukról viszonylag keveset tudunk. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai egy Ecology Letters cikkben Európa-szinten vizsgálták a városi beporzóbarát beavatkozások hatását. A virágokra és beporzókra gyakorolt pozitív hatások kimutatása mellett összeszedték az egyes beavatkozások potenciális előnyeit, hátrányait és fejlesztési lehetőségeit. Ezek egy részét infografikává formálták, mely a kilenc beavatkozási típus közül ötöt fed le (extenzív kaszálás és legeltetés, virágvetés, méhhotelek és épületek zöldítése). Az infografika és a cikkben megfogalmazott javaslatok a döntéshozókat és lakosságot is célozzák, annak érdekében, hogy elősegítsék a városok zöldítését az EU természethelyreállítási rendelet megvalósítása mentén.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont magyar nyelvű közleménye, valamint a Kutatóközpont városi zöldterületekkel kapcsolatos állásfoglalása a linkekre kattintva olvashatók.
