ADATALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS

A Városi Eső projekt egyik fő lába az elérhető éghajlati, felszínborítási, demográfiai, közlekedési, stb. adatok felhasználása a beavatkozási helyszínek meghatározásához és a hosszú távú klímaadaptációs tervezés és döntéshozatal támogatásához. A projekt során különböző modellezés és elemzés készült.

Klímamodellezés Budapest területére

A városi hidrológia területén végzett feladatok a helyi csapadék részletes időbeli és térbeli ismeretét igénylik. Az éghajlatváltozás következtében változó csapadékminták miatt a csapadékvíz-gazdálkodás tervezésében figyelembe kell vennie a lehetséges jövőbeli éghajlati változásokat is. Ez csak az éghajlati előrejelzésekből leskálázott meteorológiai idősorok felhasználásával lehetséges. A regionális éghajlati modellek közvetlen eredményei nem alkalmasak a városi éghajlati modellek alkalmazására.

A regionális éghajlati modellek közvetlen eredményei nem alkalmazhatók a városi környezetre a nagy cellaméretek (átlagosan 10-25 km) miatt, amelyek elfedik a helyi sajátosságokat. Ezenkívül a városi vízgyűjtők lefolyásának fontos jellemzője a rövid koncentrációs idő, ezért a dinamikus lefolyásszimulációval végzett hálózati elemzésekhez finom időbeli felbontású (min. 5-10 perces) csapadék idősorokra van szükség. A szükséges felbontás tehát nem áll rendelkezésre a regionális éghajlati modellekből, ezért lefelé történő átszámítási eljárásokat kell alkalmazni. A csapadékon kívül más éghajlati változók idősoraira is szükség lehet a vízgyűjtőn zajló egyéb folyamatok, például a párolgás kiszámításához. Az időbeli felbontás leképezése mellett a helyi megfigyelt idősorok gyakori hiánya is kihívást jelent.

A Városi Eső keretén belül végzett klímamodellezés célja az, hogy Budapest területére helyi idősorokat készítsünk kb. 10 perces időbeli felbontású csapadékra és napi idősorokat más éghajlati paraméterekre két jövőbeli időhorizontra (2030-2050, 2050-2070). A kb. 10 perces csapadék idősorokat két lépésben állítottuk elő. Az első lépésben a regionális klímamodellek napi idősoraiból óránkénti felbontású idősorokat, a második lépésben az óránkénti idősorokból visszaskálázással kb. 10 perces (7,5 perces) idősorokat állítottunk elő.

Az alkalmazott csapadék-generátor modell Neyman-Scott-féle (Cowpertwait, 1991), a leskálázó modell pedig mikrokanonikus kaszkád-alapú (Molnar és Burlando, 2005) volt. A napi hőmérséklet, relatív nedvesség, globálsugárzás és szélsebesség idősorok az UKCP09 időjárásgenerátor (Kilsby és társai, 2007) alkalmazásával álltak elő. Az előállított idősorok felhasználhatók csapadékvíz-gazdálkodás tervezéséhez és bármilyen más olyan feladathoz, amely folyamatos, nagy felbontású időjárási adatokat igényel. A jövőbeli időszakokra vonatkozó idősorok statisztikai elemzésével éghajlati indexeket és egyéb információkat, például az intenzitás-időtartam-gyakoriság görbe értékeit számítottuk ki a tervezés támogatására.

A kutatás részletes leírása megtekinthető a Városi Eső projekt honlapján a Dokumentumtár aloldalon: https://varosieso.hu/dokumentumtar/

Sérülékenységvizsgálat Budapest területére

A Városi Eső projekt keretein belül készül egy Budapest teljes területét lefedő, és egy nagyobb felbontású, 12. kerületi (egymásba ágyazott) klímasérülékenység térkép. A klímasérülékenység térkép kvantitatív adatok és térinformatikai (GIS) módszertan alapján készített téradatbázis, illetve az azokat megjelenítő ábrák segítségével mutatja meg, hogy a környezet (jelen esetben városi környezet) adott hatásviselői (pl. bizonyos épületállomány vagy demográfiai csoport) milyen kitettséggel, sérülékenységgel és alkalmazkodó képességgel rendelkeznek adott környezeti hatásokkal szemben. Egy adott hatásviselő sérülékenysége azonban függ attól is, hogy milyen klímamodellt alkalmazunk, milyen gyakorisággal vagy intenzitással feltételezzük a hatásokat, illetve milyen jövőbeli urbanizációs, szociális és gazdasági hatások érintik. Ennek érdekében különböző forgatókönyveket tudunk felállítani, melyek eltérő hatásokra vizsgálják meg a hatásviselők sérülékenységét. A létrehozott téradatok segítségével célzott, akár lokális léptékű adaptációs és mitigációs beavatkozásokat lehet tervezni, alkalmazkodva a város helyi adottságaihoz, érzékenységeihez.

Egy városi klímasérülékenység térkép elengedhetetlen szerepet tölt be a település klímaváltozással szembeni felkészítésében, adaptációs munkákban és klíma akciótervek kidolgozásában. A klímasérülékenységi vizsgálati metodológiák csak kis mértékben térnek el egymástól, a főbb elemek minden esetben megegyeznek. Azonban fontos minden esetben a választott alap metodológiát a vizsgált településre illeszteni, illetve a helyi tapasztalatok és az adatok hozzáférhetősége szerint módosítani.

A Városi Eső projekt keretében tervezett budapesti metodológia meghatározásához több modellt megvizsgáltunk, de három modellt vettünk alapul: i, a NATÉR-ban szereplő CIVAS modell; ii, IVAVIA nemzetközi kockázat és sérülékenységvizsgálati modell; és a iii, CDP által fejlesztett klíma kockázat és sérülékenység értékelési vizsgálat. A metodológiákban szereplő egyes egyedi elemek felhasználásával Budapestre az alábbi metodológiai keretrendszer készült el:

A megvalósítás GIS segítségével történik, és különböző hatásviselők (pl. lakóházak, közterületek, lakosság) sérülékenységét vizsgálja adott éghajlati hatásokra (pl. heves esőzés, szárazság, hőhullámok). A projekt során sérülékenységi téradatokat – illetve a vizsgálatok részeredményeit – tartalmazó mintaterületi adatbázis jön létre online felületen elérhető térképek formájában. Az eszköz minden területi- és helyi önkormányzat, regionális- és ágazati államigazgatási szerv (minisztériumok és kormányhivatalok) számára térítésmentesen elérhető lesz. Ezen felül egy tájékoztató rendszeren keresztül a lakosság részére is hozzáférhetők lesznek az éghajlatváltozással és hatásaival kapcsolatos térképek.

A projekt rövidtávú célja egy Budapest szintű klímasérülékenységi térkép elkészítése, azonban a projekt keretein túl figyelembe kell venni a projektnek és az elkészülő anyagnak a város jövőjében betöltött szerepét. Annak érdekében, hogy a GIS alapú térkép a jövőben is a tervezéshez felhasználható maradjon, lehetővé kell tenni az új, frissített és/vagy pontosabb adatokkal való bővíthetőségét (moduláris felépítés és flexibilitás). Új hatások, hatásviselők vagy egyéb indikátorok hozzáadásával nem csak új városi „sérülékenységeket” vizsgálhatunk, hanem pontosíthatjuk/korrigálhatjuk a korábban végzett számításainkat. Ezáltal folyamatosan fejlődő adatbázisunk lehet, mely képes tényalapú térbeli információkkal támogatni a városi klímasérülékenységi beavatkozások tervezését.

A klímasérülékenység vizsgálat elkészítése jelenleg folyamatban van, az elkészült eszközt többek között a projekt honlapján tesszük majd közzé: https://varosieso.hu/