TAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK A HEGYVIDÉKI INTÉZMÉNYEKBEN

A feltartóztathatatlanul növekvő energiahordozó-árak a közintézmények működését is megnehezítik. Az energiamegtakarítás lehetőségeiről adott áttekintést lapunknak dr. Horváth Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék energetikai szakembere.

Miben tér el az intézményi energiafelhasználás a lakossági gyakorlattól?

Az energiaárak emelkedése mindkét kört azonos módon érinti, de a takarékosságnak más lehetőségei adottak az intézmények esetében. Fontos látni, hogy első körben a pazarlás megszüntetése a cél, amivel úgy csökkenthetők a kiadások, hogy nem befolyásoljuk a napi működést, vagy az érintettek közérzetét. Az ennél drasztikusabb beavatkozások már érzékelhetők, de ez nem feltétlenül jelent súlyos vagy egészségtelen változást, csak esetleg a korábbi, pocsékoló gyakorlat megszűnését.

Említene példát?

A klímaberendezések használatánál a szakemberek azt javasolják, hogy a külső hőmérséklethez képest ne csökkentsük a légkondicionált helyiségek hőmérsékletét 6 foknál nagyobb mértékben, mert az megterheli a szervezetünket. Ez azt jelentené, hogy a nyári melegben, bár a klímaberendezések akár 18 fokra is képesek hűteni az irodákat, mégsem szabadna 26 fok alatti értékeket beállítani.

A küszöbön álló tél is tartogat hasonló megtakarítási lehetőségeket?

Az intézmények esetében nagyobb beruházás nélkül megtehető intézkedés a fűtési célhőmérsékletek észszerűsítése. Egyetlen fok 5-8% energiamegtakarítást jelenthet. A korábban 21 fokra fűtött irodákban a 18 fokos hőmérséklet alkalmazása azt jelenti, hogy 15-20% közötti mértékben csökkenhet a gázfogyasztás. Ugyanígy a munkaidőn kívüli időszakokban – éjszaka és hétvégén – a 16-17 fokos temperálás is komoly megtakarítást jelenthet.

Sokszor hallani, hogy a temperálás utáni felfűtés elviszi a megtakarítást.

Ez nem így van! Természetesen reggel a fűtési rendszer több energiát használ, hogy a 18 fokot elérje, de az ebből adódó többlet alacsonyabb, mint amit megspórolunk. Az épületek hőtehetetlensége miatt a fűtés már délután leállítható, és a hőmérséklet nem csökken azonnal. Különösen igaz ez a hétvégékre vagy a hosszabb szünetekre, ahol a hosszú temperálás után ugyanúgy csak egyszer kell „kifizetni” a felfűtés energiaráfordítását.

Az elektromos áram használata is rejt ilyen megtakarítási potenciált?

Az irodákban elsődleges, hogy a folyamatosan üzemelő berendezéseket – biztonságtechnika, szerverek, és így tovább – leválasszuk a többi fogyasztót ellátó hálózatról, így az épületek nagyobb része áramtalaníthatóvá válik, ahogy az már megvalósult több hegyvidéki oktatási intézményben. Apróságnak tűnhet, de a stand-by üzemmódban hagyott irodai eszközök folyamatosan vesznek fel áramot, még ha keveset is. Egy intézmény esetében a bedugva felejtett akár több száz berendezés fogyasztása összeadódva jelentős pazarlást eredményez.

Ebben az esetben nem annyira az intézmény, mint a személy lehet a takarékosság kulcsa.

Valóban. A TOGETHER projekt keretében a XII. kerületben korábban elvégzett intézményi energetikai felmérések is azt mutatták, hogy a takarékossági intézkedések sikere a beruházások mellett az érintett emberek hozzáállásán múlik, de a szemléletformálásért sokat tehet a vezetés is!

Matisz Lászlóné, az Orbánhegyi Óvoda vezetője az energiatakarékossággal és -hatékonysággal kapcsolatban bevezetett intézkedésekkel összefüggésben elmondta, hogy a hegyvidéki óvodák esetében az önkormányzat 22 fokot írt elő. A szakirodalom szerint a gyerekek egészséges fejlődéséhez megfelelő ez a hőmérséklet, sőt sokkal jobb is, mintha télen is nyári ruhában lennének, aztán pedig ki kellene menniük a mínuszokba.

Az elméletet jól alátámasztja a gyakorlat, mert nem tapasztalják, hogy több lenne a betegség miatti hiányzás. A szülők is egyetértettek a korlátozásokkal, és ma már az óvodapedagógusok kérésére a kicsik rétegesen öltözve érkeznek az óvodába. Az energiatakarékossági intézkedések részeként az óvónőknek jó példával kell elöl járniuk, és meg is kell tanítaniuk a gyerekeknek, hogy például a villanyt kapcsolják le, ha kimennek a csoportszobából, vagy kézmosáskor ne folyassák feleslegesen a meleg vizet. Az óvodások fogékonyak ezekre az ismeretekre, gyorsan megszokták, hogy a szappanozás idejére elzárják a csapot.

A felnőtteknek pedig, sok egyéb mellett, a szellőztetési szokásokat kellett átgondolniuk. Korábban sokszor „bukóra” hagyták az ablakokat, ehelyett most rövid, de intenzív szellőztetésekre van szükség az energiahatékonyság érdekében. Szerencsére a most bevezetett takarékossági intézkedések egyike sem befolyásolja negatív értelemben a gyerekek hangulatát vagy fejlődését – állapította meg összegzésképpen az óvodavezető.

A hegyvidéki önkormányzati képviselő-testület döntése alapján létrehozott energetikai munkacsoport feladatairól Flórián Ádám, a Hegyvidéki Rendészet munkatársa beszélt lapunknak. A tizenegy fős csoport tagjai az önkormányzat érintett szervezeti egységeinek munkatársai, akik több külső szakértővel is kapcsolatot tartanak.

A megemelkedő energiaárak miatt sürgősen szükségessé vált a XII. kerületi intézmények energiafogyasztásának optimalizálása, ennek érdekében első lépésként az óvodák és bölcsődék felülvizsgálata történt meg. Ezt követik majd az önkormányzati irodák, a sport- és kulturális létesítmények, az idősotthonok, végül az egészségügyi ellátási intézmények – ismertette a sorrendet a munkacsoport vezetője.

Az oktatási intézményeknél meghozott intézkedésekből már látható, hogy a cél a pazarlás felderítése és megszüntetése, nem pedig a működés érdekeit szolgáló fogyasztás csökkentése. Például a bölcsődei fürdetőhelyiségekben megmaradhat a 24 fokos hőmérséklet, ugyanakkor a nagy fogyasztók (például az égetőkemencék, vagy az egyedi elektromos fűtési eszközök) használata nem engedélyezett, és – ahol lehetséges – az éjszakai áramtalanítás is elvárás.

Van olyan intézmény, ahol a gyerekek biztonsága érdekében a radiátorok szinte teljesen be vannak fedve, ez a megoldás azonban jelentősen csökkenti a fűtés hatékonyságát és növeli a költségeket. Ezért ezek lekerülnek, és a helyüket ugyancsak biztonságos, modern, energiatakarékosságot segítő burkolás váltja fel.

A kazánok beállítását, majd a tapasztalatok alapján történő finomhangolását szakemberek végzik el, de a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése a dolgozók feladata is. Ezt a munkacsoport szúrópróba-szerűen ellenőrzi a jövőben. Felvetődött, hogy az intézményekben ne legyen megengedett a privát mobiltelefonok töltése, mint ahogy erre más településeken van már példa, de ezt a javaslatot végül az energetikai munkacsoport elvetette.

A cikk a Hegyvidék Újságban olvasható.