A kert és az ablakpárkány is lehet madárbarát

Nem csak a kerttulajdonosok tudnak a madarak és más élőlények kedvében járni. Elég egy erkély vagy ablakpárkány, hogy számukra vizet, élelmet és biztonságot nyújtó zöld szigetet alakítsunk ki a városi betonrengetegben. Erről beszélt a „Fészkelő- és búvóhelyek a madárbarát kertben” című előadása bevezetéseként dr. Benedek Veronika, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa.
A madárbarát kert nem csupán madárbarát. Törekedjünk arra, hogy minél természetesebb legyen az általunk kialakított élőhely, ezáltal minél teljesebb legyen a benne kialakuló életközösség! Így akár azt is el tudjuk kerülni, hogy némelyik vendég tartós előnyt szerezzen a másik kárára.
Kora tavasztól késő őszig ültessünk virágzó növényeket, amik táplálkozóhelyet kínálnak a beporzóknak! A növények terméseit télen a madarak és más állatok elfogyaszthatják, emellett ha szúrós, sűrű növényzetet is ültetünk, az fészkelő- és búvóhelyként szolgálhat több faj számára.

Amennyire lehetséges, részesítsük előnyben az őshonos növényeket! Örökzöldek, lombhullatók és nyílt, füves területek váltakozásával kis területen is olyan mozaikos élőhelyet alakíthatunk ki, amiben rengeteg állat otthonra találhat.
Mindig a természetes megoldásoktól haladjunk a mesterségesek felé! Egy ökológiai szempontból jó állapotú élőhelyen például idős fák odvai, sziklaüregek, sűrű növényzet rejtik el a madarak fészkeit. A koros közterületi és kerti fák balesetmegelőzést szolgáló kivágásával azonban az odúk is eltűnnek, ezért szükség lehet mesterséges fészkelőhelyekre.
A Hegyvidéken gyakori széncinegék a természetben legtöbbször a harkályok elhagyott odúit használják, ezek hiányában viszont szinte mindenhová beköltöznek, ahová beférnek. A kerület több pontján postaládákban nevelkedik a következő cinkegeneráció, ami kellemetlenséget okozhat madárnak, embernek egyaránt. A kerek röpnyílású odúkkal a harkályok által készített odúkat, míg a félig nyitott fészkelőhelyekkel, fészektálcákkal a sziklaüregeket, párkányokat utánozhatjuk.

Az odúk típusát, méretét és helyét mindig a megtelepíteni kívánt madár életmódjának ismeretében válasszuk ki! Ebben a szerteágazó témában az MME honlapja bőséges segítséget nyújt az érdeklődőknek. A kerek röpnyílású odúknak meglehetősen sok változata létezik. Nálunk ezeket leggyakrabban a széncinegék foglalják el, ha elég széles számukra a bejárat.
Amennyiben nem a „gyors lakáskiadás” a cél, hanem azt szeretnénk, hogy a széncinegénél kisebb fajok – kékcinege, barátcinege – is megtelepedjenek, a legszűkebb röpnyílású, A-típusú odút válasszuk! A félig nyitott, C-típusú odút a környéken leginkább a házi rozsdafarkú használja.
A kihelyezett odúk életét mindig kövessük nyomon, hogy megfigyeljük, nem történik-e sorozatos pusztulás valamilyen általunk nem várt környezeti tényező miatt! Ilyen lehet, ha a környéken valaki tudatlanságból nyáron is etet napraforgómaggal, és ezt a nem megfelelő táplálékot a szorgos cinkeszülők behordják a fiókáknak.
Az odúkat az időjárás viszontagságaitól védett helyre tegyük, és figyeljünk, hogy a kiugráló fiókák ne essenek áldozatul a forgalomnak, vagy a kutyáknak, macskáknak! Amennyiben nem tudjuk megszüntetni a veszélyforrást, vegyük le, helyezzük át az odút.
Az odúkból évente legalább egy alkalommal – lehetőleg ősszel – távolítsuk el a fészekanyagot, hiszen a madarak minden évben új fészket készítenek, s ha benne hagyjuk az előzőt, akkor ráépítkeznek, és lassan megtelik az odú. A régi fészek a benne áttelelő élősködők miatt veszélyeztetheti is a következő évi fiókákat. Télre érdemes kint hagyni az üres odút, mert azt alkalmanként éjszakázásra is használhatják a madarak. Csak annyiban segítsünk a fészeképítésben, hogy természetes alapanyagot (például száraz füvet) teszünk ki az odúk közelébe, belülre nem szükséges fészekanyagot helyezni.
A gyakori kerti madarak mellett ritkább vendégek is megfordulhatnak a környezetünkben. A bagolyfélék, a fakusz vagy a fecskék fészkeléséről is találunk hasznos ismereteket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Más állatok, denevérek, békák, sünök, rovarok megtelepedését is segítsük a kertünkben, akár készen kapható speciális lakóhelyekkel, akár farakások, kőrakások és egyéb búvóhelyek létesítésével! Persze mindenki a nyugalmat szereti leginkább, ezért csak messziről figyeljük őket, és például kizárólag a legindokoltabb vészhelyzetben fogjuk meg a még ügyetlenül a fűben bukdácsoló madárfiókát.
A Madárbarát Hegyvidék programsorozat keretében a Hegyvidéki Kulturális Szalonban rendezett összejövetelen az egyesület munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyvárosi környezetben a legjelentősebb segítség a madáritatás, amire egész évben szükség van. A csapadékmentes időszakok, a meredeken lebetonozott árkok, a mesterséges kialakítású patak- és tópartok komoly kihívást jelenthetnek a szárnyasok számára. Már egy 4 centiméteres vízmélységű itatóedénnyel és annak hűséges, napi gondozásával rengeteget tehetünk.Az itatót helyezhetjük a földre, de kerülhet magasabbra is. Olyan helyet válasszunk, ahonnan a fürdőző madarak jól belátják a környéket, és szükség esetén egy közeli bokorba húzódhatnak a veszély elől!