Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Cinege

Cinkenézőben a tanösvényen

Egyéves a Csörsz parkban lévő madárvédelmi tanösvény, ahová ornitológiai sétát szervezett a Hegyvidéki Zöld Iroda május végén. Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának titkára bevezetőként a környék gazdag madárvilágáról és azokról a lehetőségekről szólt, amikkel bárki segítheti a városi madarak életét és szaporodását. Bár a szakember szerint már azzal is sokat teszünk, ha nem zavarjuk a szárnyasokat, és azok nyugodtan megkereshetik a saját életfeltételeiket, táplálékukat, búvóhelyeiket.
A hazai madarak mind valamilyen formában védettek, még a vadászható varjú, szarka és szajkó sem pusztítható szabadon, csak arra hivatott személyek ritkíthatják szigorúan meghatározott körülmények között. A feketerigó, a cinkék és a legtöbb hegyvidéki faj eszmei értéke huszonötezer forint, az év madara, a kerecsensólyom pedig egymillió forintos természetvédelmi értékkel bír. Vele a városban nem találkozunk, de például ritka macskabaglyok a XII. kerületben is szép számmal költenek. Ritkaságban – sajnos – ma már vetekszik velük a veréb, amely újabban visszatért a Gesztenyés kertbe, és a szakemberek már sikeres költésről is tudnak a Hegyvidéken.Cinkenezoben_a_tanosvenyen1A séta során a Csörsz park fáin elhelyezett eszközöket járta be a kis csapat. A különböző madárodúk nagy része most üresen állt, de a bemutatást szolgáló elhelyezés nem is kedvez minden esetben a beköltözésnek. Arra viszont ideális, hogy el lehessen mondani, mely szempontok fontosak az odúk védelménél, hogy a kóbor macskák ne veszélyeztessék a lakókat – legyenek azok madarak, denevérek, mókusok, esetleg pelék.
Az odúk mellett megnéztük a fecskék számára készülő műfészket és többféle etetőt is, amik a különböző méretű és táplálkozású madarak igényeit elégíthetik ki. Az ornitológus elmondta, hogy a táplálék fontos, de például kenyérféléket, vagy sózott ételeket ne tegyünk az etetőbe. Ugyanígy az itatókba sem kell „ásványvizet” tölteni, sőt, az sem baj, ha két csere között néhány napot áll a víz.
A bejárás alkalmával akadtak olyan érdekességek is, amik még az időközben némileg elfáradó gyerekeket is a közelbe csalták. Egy „D” típusú odúból a seregélyek korábbi jelenlétére utaló nyomok kerültek elő: a néhány hevenyészetten elrendezett ágacskából arra lehet következtetni, hogy valószínűleg fészket kezdett építeni egy pár, amely azonban néhány napon belül továbbállt.Cinkenezoben_a_tanosvenyen2Egy „B” típusú odúban, vastag moha és szőrpárnába süppedve, széncinkefiókák cseperedtek. Ennél a fajnál valószínűleg már a második fészekalj kelt ki, ennek tudható be, hogy „csak” négy madárkát rejtett a mesterséges fészkelőhely.
Lendvai Csaba számos érdekes madarásztörténettel szolgált az érdeklődőknek, és a felmerülő kérdésekre is rendületlenül válaszolt. Mindemellett azt is kiemelte, hogy a madárvédelmi tanösvény fennállásában jelentősnek mondható az egyéves időtartam, különösen úgy, hogy a kihelyezett eszközök nemcsak használatban voltak, hanem rongálás nélkül átvészelték ezt az időszakot – sajnos nem minden hasonló fővárosi kezdeményezésről mondható el ugyanez.

-bi-

A cikk forrása: https://hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2024-junius-4/cinkenezoben-tanosvenyen