Mogyoró

Amikor mogyoróról beszélünk, tulajdonképpen egy egész növénynemzetséget említünk, melynek latin neve Corylus. Az ebbe a nemzetségbe tartozó növények egyes tulajdonságaikban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Mogyoró alatt jellemzően a közönséges mogyorót értjük (latinul: Corylus avellana). Magyarországon honos, ami egyfelől azt jelenti, hogy hazánkban a természetben is előfordul, másfelől azt, hogy a magyar klíma megfelelő ennek a gyümölcstermő növénynek.

A mogyoró a megjelenését tekintve cserje vagy fás jellegű növény, melynek magassága legfeljebb 6-7 méter, és általában több törzzsel rendelkezik. Élettartama kiemelkedően hosszú, elérheti a 60-70 évet is. A mogyoró eredeti élőhelyén gyakran tölgyerdők lombja alatt, vagy erdőségek szegélyén található meg. Ha nem eredeti élőhelyén találjuk, akkor gyakran bukkan fel magánkertekben is.

Fogyasztható nyersen, édességekben, süteményekben egyaránt. Olaja étkezési csemegeolaj, salátákban, süteményekben ízesítőként is jó szolgálatot tehet. A termés mellett a mogyoró levele is gyógyhatású, így a növénynek ezt a részét sem szabad említés nélkül hagyni! A mogyorólevél főzetét régóta használják visszeres problémák, illetve aranyeres bántalmak kezelésére, valamint a levélből készült tea hatékony gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, összehúzó hatású, így kiválóan használható többek között fogínygyulladás, szájüregi sebek, fertőzések esetén.