Csipkebogyó

A kökény (Prunus spinosa) 1-2 méter magasra nő meg, ágai elágazóak, rajtuk jellegzetes szúrós ágtövis található. Leveleik 2-3 cm hosszúak, rövid nyelűek, tojásdad alakúak, szélük fűrészes. Virágait kora tavasszal, lombfakadás előtt nyitja, színük hófehér. Gyümölcse kerek 1-1,5 cm átmérőjű kékes, hamvas felületű csonthéjas termés, húsa zöld színű, íze fanyar, savanykás.

Gyógynövényként tavasszal gyűjtött virágai és ősszel szedett termései miatt használjuk. Értékes hatóanyagai eltérőek a növényrészekben: a virágok flavonoidokat, procianidineket tartalmaznak, a termések ezzel szemben cserzőanyagokat, C-vitamint, cukrot, pektint, szerves savakat és festékanyagokat.

A szárított kökény virágokat a hagyományos népi gyógyászat hashajtó, vizelethajtó teákba használja, emellett vérnyomáscsökentő hatást is tulajdonítottak neki. Termése cseranyag-tartalmánál fogva összehúzó, szorító hatású: bélhurut, hasmenés kezelésére használható főzet, vagy a friss bogyó levének formájában alkalmazva, de szájüregi sebek, gyulladások kezelésére is ajánlották öblögetőszerként. A bogyók sok színanyagot tartalmaznak, régebben festékanyag kinyerésére előszeretettel használták: az éretlen bogyó fermentált levével a tintát helyettesítették, világos kék színt nyertek vele, míg a megszárított bogyókkal vöröses árnyalatot festettek.