Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Mi_lett_a_Hegyvidek_mehlegeloivel2

TEGYÜNK EGYÜTT A MÉHEKÉRT!

Vessünk közösen, minél több méhlegelő növényt…

Kedves Méhbarátok, Méhszerető Ismerőseim,

Mi_lett_a_Hegyvidek_mehlegeloivel2


Mindennapi méhészeti munkám során is tapasztalom, hogy a változékony, romló környezeti átalakulások érzékenyen érintik a környezeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, a házi méheket (Apis mellifera) és a vadon élő, hártyásszárnyú fajok színes világát.


Minden apró hasznos élőlény öröm a kertben. Öröm látni és tapasztani, hogy a megalkotott világban eleségre, és otthonra is lelnek. Fontos ajándék számunkra, hogy a betelepülő állatok hasznot is hajtanak számunkra, melyet jól végzett munkánkért kapunk cserébe. Érdemes tudni arról is, hogy bizonyos állatok környezetre gyakorolt hatásától, milyen nagy mértékben függünk.

Számomra, nagy öröm a méhek világának folyamatos felfedezése, amit már, 27 éve végzek. Szeretem a méhek világát. Jelenleg a méhészeti ágazatnak sok gonddal kell szembenéznie, ilyen, a környezet, klímaváltozás hatása, a méhlegelők összetételének átalakulása, a változó terméshozam, a szűkülő értékesítési csatornák és a méhegészségügyi problémák hatásai.

Kérlek tudjatok róla, hogy ezeknek az élőlényeknek az élettevékenysége, nagyban hozzájárul a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. A ma termesztett növényeink 83%-ának termékenysége nagyban függ a beporzó rovaroktól és a beporzás intenzitásától.

Úgy tapasztalom, hogy a méhekre, lassan, a mezőgazdaságban is felelősségteljesen, egyre nagyobb figyelmet fordítanak.

Mit jelent az a fogalom, hogy hanyatló élettér?

Azt jelenti, hogy sajnos egyre több az olyan időszak a Kárpát – medencében, amikor a méheink nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak a természetben nektár- és pollenforrást. A szántóföldi mézelő kultúrák közül országos, nagy kiterjedésű vetésszerkezettel, a repce és a napraforgó, az erdei méhlegelők közül, összefüggő területtel, az akác rendelkezik. Megfigyeltem, hogy nemcsak a méhcsaládok tavaszi fejlődésénél, hanem a júliusi-augusztusi hónapokban is fontos lenne, hogy folyamatosabban álljanak rendelkezésre hordást adó növényeink. Az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb hordástalan időszak legyen a méhcsaládoknak. Kitűzött cél, és célunk, hogy a táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán folyamatosan javítsunk.

Röviden, mit lehet tudni a méhlegelőkről?

A méhlegelők többfunkciós területeknek tekinthetők. A méhlegelők tájkép kialakításában betöltött szerepe nagyon fontos tényező. A méhlegelőnek hasznosított területek kiemelten szolgálnak más állatok élőhelyéül, táplálékforrásául. A mozgatatlan területek, szegélynövények, vadlegelők, vadföldek, a nagyobb területen vetett takaró- és zöldtrágyanövények, a mezőgazdasági helyes gyakorlat részévé váló köztesnövények, nagy lehetőséget kínálnak, a termelési évben, minden beporzó rovarok számára is.

A méhlegelők és a területeik csak összefogással javíthatóak. Úgy gondolom, hogy a kiskert tulajdonosok, a park és kertépítők, kertbarátok, a zöldfelület fenntartók, a mezőgazdaságban dolgozók, a nemzeti parkok szakemberei, az erdőgazdaságok döntéshozói, a vadásztársaságok vezető testületei közösen sokat tehetnek.

Milyen növényeket ültessünk vagy vessünk a beporzó rovarok számára?

Sokan megkeresnek, segítséget kérve, hogy milyen növényeket ültessenek vagy vessenek és mikor a beporzó rovarok számára. A tavaszi és nyár eleji vegetációs időszakban, tág lehetőségben intenzíven mézelő fajok közül több félcserje és cserje is szerepel. Fontos, hogy milyen növényekből állítjuk össze az út menti fásítások, telepítések, a szélfogó erdősávok, a közterületek, a parkok, a családi házak kertjeinek növénytársítását.

Társadalmi és élőhelyfejlesztési szempontból, a mézelő szántóföldi és erdei kultúrák mellett egyre nagyobb szerep jut a szántóföldi vetésszerkezetben, a jól mézelő alternatív növényeknek, mint a mustár, az olajretek, a bíborhere, a facélia (mézontófű), vetési bükköny, szarvaskerep és a pohánka.

Saját tapasztalat alapján összeállított méhlegelőnek vethető virágmagkeverék, általában egy vagy többéves fajta növényekből állnak. Szeretném javasolni, ha méhlegelőnek vetett sávoknak a legideálisabb összetevői olyan évelő növények, amelyek hosszan szinte folyamatosan virágoznak. Az előállított keverékek növényi faj összetétele változó. Az egyéves növényi keverékekben önfelújító vagy áttelelve megújuló növényeket használunk. A többéves keverékekben, jelentős mennyiségben tartalmaznak évelő pillangósokat, mint a szarvaskerep, fehér-, vörös here, lucerna növényeket.

Szeretném felhívni a figyelmet a fák jelentőségére is. Az akác faj és fajtákon kívüli fontosabb fafajok ritkán erdőalkotók, ezekkel leginkább, elegyes fafajként találkozhatunk. A cserjék közül a kökény, a som és a galagonya jelentősége a kiemelkedő. Az erdészeti, méhészeti erdészeti rendszertan, fűz fajokat, a virágos kőrist, a hárs fajokat, a vadkörtét, a szelídgesztenyét, a zselnicemeggyet kiemelten fontosnak tartja.

Hogyan és mikor alakítsunk ki virágos méhlegelőt?

Az elmúlt napokban a kertembe virágmag keveréket vetettem (képeken látható), a beporzó rovarok számára.

mag1

Ökológiai előnye, hogy rengeteg élőlénynek nyújt lakóhelyet és folyamatos virágpor gyűjtési lehetőséget biztosít a rovarok számára. A növények között békák, sünök, gyíkok élhetnek. Fontos a növények közötti egyensúly, mert, ha a talaj túl termékeny, az erősebb növények átvehetik az irányítást, elnyomva a többi virágos növényeket.

Ha méhlegelőt, akarunk készíteni, akkor a talajt tápanyaggal lássuk el, komposzt, vagy szervestrágya a legjobb. A vetőmag keverék a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethető.

A nagy faji összetétel garantálja, hogy a keverékből mindig lesznek növények, melyek szépen fejlődnek, és feladatukat betöltik. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a veszélyes egyszikű gyomokra figyeljünk, mert gondokat okozhatnak a területeken (közönséges tarackbúza – Elymus repens).

mag2

Talaj-előkészítés során, figyeljünk, az asztalsimaságú területre, mert a keverék nagyobb számban tartalmaz apró magvú növényeket. Figyeljünk a talajnedvesség megőrzésére. Vetés után, ha tehetjük hengerezzünk.

Megvetés ideje lehet ősszel és tavasszal egyaránt. Én, most tavasszal vetettem el. Vetőmagdózis tekintetében a vetőmagkeveréket; 1 m2-re 15-20 gramm-ot számoltam. Vetésmélység 1 – 1,5 cm mélyen, a fellazított talajba. E keverék vegyes fajgazdag magkeverék, jól bokrosodik, elágazásokkal teljesek a növények. Sűrű állomány se jó. A talajt ne hagyjuk kiszáradni, öntözzük be, de arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg a víz

A méhek által látogatott növények méhészeti értéke több tényezőtől, körülménytől függ. Az egyes növények méhészeti értékének sikeres megállapítása miatt, a méhésznek nagyon fontos, hogy felismerje, az egyes méhlegelő-növényeket, a virágok szerkezetét, a virágzási időt, a nektár és a virágpor mennyiségét, valamint minőségét is.

Méhlegelő

A méhlegelő, mely a méhészet termelékenysége szempontjából alapvető fontosságú, a kora tavasztól késő őszig virágzó és méhek, egyéb viráglátogató rovarok áltat látogatott növények összességéből áll. A rendkívül sokféle, vadon vagy termesztésben előforduló méhlegelőnövényünk nem egyformán értékes a méhek, méhész számára. Vannak növények, amelyeket csak virágporért, vagy csak nektárért keresnek fel a méhek, más fajok virágaiban pedig mindkettőt megtalálják. Vannak, amelyekre tömegesen szállnak, némelyeket azonban csak szükségből látogatnak.

Az egyre változó környezetünk mellett, a méhlegelők bővítése, javítása, közös ügyünk és feladatunk. Tegyünk Együtt a megporzó rovarokért, a környezetünk védelme és megóvása érdekében is!

Együtt – Mindenkiért!

VADVIRÁG MAGKEVERÉK ÖSSZETÉTELE

Közönséges cickafark Achillea millefolium
Nyúlszapuka Anthyllis vulneraria
Harangvirág Campanula persicifolia
Fodros bogáncs Carduus nutans
Terjőke kígyószisz Echium vulgare
Festő csülleng Isatis tinctoria
Mezei varfű Knautia arvensis
Réti margitvirág Leucanthemum vulgare
Pézsmamályva Malva moschata
Orvosi somkóró Melilotus officinalis
Baltacim Onobrychis viciaefolia
Pohánka Fagopyrum esculentum
Szarvaskerep Lotus corniculatus
Facélia Phacelia tanacetifolia
Fehér mustár Sinapis alba
Bíborhere Trifolium incarnatum
Vetési bükköny Vicia angustifolia
Orvosi szappanfű Saponaria officinalis
Hólyagos habszegfű Silene vulgaris
Gilisztaűző varádics Tanacetum vulgare
Ökörfarkkóró Verbascum thapsiforme
Körömvirág Calendula officinalis
Magvas gomborka Camelina sativa
Koriander Coriandrum sativum
Parlagi pipitér Anthemis arvensis
Vad búzavirág Centaurea cyanus wild
Réti imola Centaurea jacea
Vad margaréta Chrysanthemum leucanthemum wild
Mezei katáng Cichorium intybus
Vetési szarkaláb Consolida regalis
Tarka koronafürt Coronilla varia
Keleti szarkaláb Consolida (Delphinium) orientalis
Tejoltó galaj Galium verum
Közönséges orbáncfű Hypericum perforatum
Vad len, évelő Linum perenne
Erdei mályva Malva sylvestris
Estvéli mécsvirág Melandryum noctiflorum
Közönséges szurokfű (Oregánó) Origanum vulgare
Mezei pipacs Papaver rhoeas
Lándzsás útifű Plantago lanceolata
Osztrák zsálya Salvia austriaca
Ligeti zsálya Salvia nemorosa
Mezei zsálya Salvia pratensis
Hólyagos habszegfű Silene vulgaris

(Az eredeti cikk Sipos gazda honlapján jelent meg)